A Falu története

Ősrégi magyar településű község a Laborc folyó mentén. Nemzetségi birtoktestből vált ki a tatárjárást követő időben. 1278-ban szerepel okleveleinkben először, "villa Oborin" alakban, ekkor még kis falucska lehetett. A 14. század elején kezd fejlődni. Ekkor több birtokos kezén van és jelentős határánál fogva terjeszkedési lehetőségei vannak. 1300-ban Martonos mester a megnevezett birtokosa egy Terra Abara néven jegyzett határrésznek. A 14. század eleji oligarchikus túlkapások egyik jellegzetes ténye, hogy 1308-ban a nevezett Pelesjtey Martonosnak Abara nevű faluját a Hunt-Pázmán nemzetségből származó István leromboltatta. Az okozott kár természetesen az ott élő földművelő lakosságot érintette súlyosan, így a belbéke megszilárdításáig nem szerepel a község. Emléke azután mind gyakoribb 1318-ban és 1326-ban Abara. A pápai tizedszedők 1332-ik és 1337-ik években a plébániás falvak közé sorolják.

Családi leszármazás útján 1390 után a Peleteyek földesúri jogát az Uporiak nyerik. Fejlődése ezek után rohamos. 1452-ben és 1460-ban Kysabara és Naghabara különálló községek. Jelentőségét az Uporiak által épített várral nyerte, amely a huszita mozgalmak idején különösen emelte a népes hely értékét. Kisabara az 1453-ban szereplő Baksa és Bencze-családok birtokrésze. Nagyabara 1468-ban mezővárosi rangot ért el az Uporiak kezén. Upori László érdemeire való tekintettel a király heti- és országos vásár tartására adott engedélyt. Vára kisebb méretű várkastély lehetett, amelyet 1471-ben leromboltak. Nagyabara továbbra is megtartotta vezető helyét, egy 1474-ik évi okmányban Abara opidum alakban szerepel. 1470-től Kisabara részeiben az Uporiak az urak, adomány révén, míg 1474-ben Upori Tamás hűtlensége révén Abara és más helység részeit a király a Nyársapátiaknak adományozta. 1481-ben leányágon a Czékeyek öröklött tulajdona a visszafejlődött Abara község. 1506-ban Dobó Domonkos birtoka, Czékey leány hozományából. 1511-ben ugyanilyen jogon Buttkay Péter résztulajdonos. A felsoroltakon kívül a 14-ik században Bánffy Péter, Eödönffy Imre, Czékey János és Peronella Gerendi László, valamint a Dobó- és Upor-család leányági tagjai részbirtokosok. Erőszakos birtokfoglalásairól megyeszerte ismert Perényi Péter előbb János király párti, majd császári hűségnyilatkozata alapján bántatlanul bírhatta a kisnemesi családoktól elvett falvakat, amelyekre később királyi megerősítést is kapott.

Korábbi beosztás szerint állandóan Zemplén vármegyéhez tartozott. Az adójegyzékben a megye határszéli falvai között szerepel. Lakott területe az 1546-ik évi adójegyzék szerint 21 porta, kb. 84 jobbágytelek, 42 főnyi adózó népességgel. Perényi Péter örökét 1548-ban Perényi Gábor váltotta fel. A belső harcok apasztották lakosságát. 1548-ban 6 és fél porta a népes része, 12 porta leégett. Az akkori kíméletlen harcok következményeként 1564-ben már csak 1 porta lakott. 1569-ben Homonnay Ferenc, Eödönffy Ferenc és Bayori László együttesen gyors áttelepítéssel 13 portából álló faluvá növelte. Az 1578-ik évi adójegyzékben, mint Homonnay György birtoka szerepel. 1579-ben a Kálnásyak is birtokosai. 1598-ban Dobó Ferenc 37, Nagy István 1 felszabadított jobbágy földesura. 1600-ban 31 lakóházban él Abara lakossága, nem számítva ide a nemeseket. 1606-ban királyi megerősítéssel Török István tulajdona lett, 1610-ben Baranyay Andrásé. A falu mindössze két jobbágyportából és egy zsellérnegyedből állott. Többi része elpusztult, különösen a pestisjárványok miatt. 1620 táján a Lórántffyak vétel útján végleges urai. E réven lett Rákóczi tulajdon. 1630-ban Rákóczi György nevén áll 1 portával. 1684-ben Zrinyi Ilona a maga részét elzálogosította Klobusitzky Ferenc királyi tanácsosnak, akinek utóbb állandó tulajdonává lett. A másik része Rákóczi–Aspremont grófoké. 1696-ban 12 magyar jobbágy lakja. 1715-ben 9 jobbágy már újtelepülésű, 7 magyar, 2 tót nevű. 1720-ban 24 jobbágycsalád (kb. 120 fő) lakja, ebből 19 magyar, 5 tót nevű. 1725 táján az Aspremont-család birtokaira református vallású jobbágyok települnek. Református templomát 1750-ben emelték. 1848 előtt a gróf Széchenyi-család a földesura.

Az 1940-es években a nagyakposi járáshoz tartozik. Területe 3284 kataszteri hold. Lakosainak száma 761, akik 14 kivételével magyarok és vallásra 39 római katolikus, 59 görög katolikus 629 református 19 izraelita és 12 egyéb. Lakosainak foglalkozása főként őstermelés. Lakóházainak száma 151, református temploma van. Közoktatását 1 református népiskola látja el.

Forrás: Ungvár és Ung vármegye (1940)

A második világháborút követően Csehszlovákia része, a Tőketerebesi járásban.
1993. január 1-én megalakuló Szlovákiában a Nagymihályi járás része.

Figyelem

 

 

Információk a választóknak roma nyelven Klikk ide....

Nagyráska, Abara - Szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító

A 4907.5060038JDU számú szerződés alapján készül el az Abarát nagyráskával összekötő főszennyvízcsatorna.

Az egész végrehajtási tervet itt olvashatják (szlovák nyelven)....

image

A közvilágítás korszerűsítése

A falu sikeres pályázat keretén belül elkezdte a közvilágítás felújítását és modernizációját. A felújítást itt lehet nyomon követni (szlovák nyelven). Tovább itt....

Kapufeljáró

A templom melletti "Ráski utcában" 2013. 07. 22-én elkezdtük a kapufeljáratok felújítását. A felújítás menetát itt követhetik figyelemmel. Tovább itt....

Všetky dokumenty je možné použiť so súhlasom autora